Kockázatértékelés

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) a hatályos módosításaival együtt kimondja, hogy

"A MUNKÁLTATÓ KÖTELES MINőSÉGILEG, ILLETVE SZÜKSÉG ESETÉN MENNYISÉGILEG ÉRTÉKELNI A MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉT ÉS BIZTONSÁGÁT VESZÉLYEZTETő KOCKÁZATOKAT"

Kockázat: egy meghatározott veszélyes esemény előfordulási valószínűségének és következményének (következményeinek) kombinációja.
Kockázatértékelés:  átfogó folyamat a kockázat mértékének becslésére és annak eldöntésére, hogy a kockázat elfogadható-e vagy sem.
Elfogadható kockázat: Olyan szintre csökkentett kockázat, amelyet a szervezet - jogi kötelezettségei alapján - el tud viselni.

Kockázatértékelés lényege: a meglévő személyi, tárgyi, szervezési feltételek összehasonlítása a vonatkozó előírásokkal (jogszabályokkal, szabványokkal, üzemeltetési dokumentumokkal), tehát a "van" és a "kell" összevetése. Biztosítható legyen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltétele, azaz ne merüljön fel a heveny és idült egészségkárosodás kockázata az adott munkakörben.

A kockázatértékelésnek, illetőleg az azt követő intézkedéseknek nem minden esetben lehet végső célja az, hogy a kockázatok teljes mértékben szűnjenek meg, mindössze annyi, hogy a megfelelő kockázatcsökkentés eredményeként a fennmaradó kockázat elfogadható legyen. Például a gépjárművel történő közlekedés mindig veszélyes marad, de azt bizonyos szintig csökkenteni lehet (műszaki állapot rendszeres ellenőrzésével, pihenőidő szabályozásával, stb.).

A felelősség az Mvt. 2. § (2) bekezdés szerint mindenképpen a munkáltatót terheli. A jogszabály értelmében a munkáltató nem csak a kockázatértékelés elvégzéséért felelős, hanem annak megfelelő minőségű kivitelezéséért is. Ezért nagyon gondosan kell mérlegelnie, hogy saját szakemberével (szakembereivel) maga végzi-e el a kockázatértékelést vagy külső szakembert, szolgáltató szervezetet, szakintézményt bíz meg vele, illetőleg von be a tevékenységbe. Az Mvt. 54. § (2) bekezdés értelmében a kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A kockázatértékelés elemei:

  1. A veszélyek azonosítása.
  2. A veszélyeztetettek azonosítása.
  3. A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése.
  4. A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele.
  5. Az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata.
  6. A kockázatértékelés és a teendők, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása.

A kockázatértékelés után a munkáltatónak képesnek kell lennie annak bizonyítására a hatóságok, a munkavállalók vagy képviselőik, illetve más érdekelt felek előtt, hogy megtett minden szükséges intézkedést a kockázatok felmérésére és elhárítására, illetve minimálisra csökkentésére. Ezért a kockázatértékeléshez hozzátartozik a folyamat és az eredmények megfelelő dokumentálása is

A kockázatértékelés az alábbiakra terjed ki:

Amit mi vállalunk:

A kockázatértékelést évente, illetve ha változnak a körülmények (technológia, anyag, munkaeszköz, jogszabályok) felül kell vizsgálni.

Ajánlatkéréshez kattintson ide!

Kapcsolódó jogszabályok:

- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
- 5/1993 (XII.26.) MüM rendelet az Mtv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
- 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről
- 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
- 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról
- 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról
- 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
- 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról
- 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
- 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről
- 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről
- 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről
- 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
- 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről
- 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről
- 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról
- 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól
- 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról